A kosár üres
Megtekint

Kezdőlap    Binokuláris távcső vásárlási útmutató

Binokuláris távcső vásárlási útmutató

Egy binokuláris távcső, látcső - vagy ahogy a vadászok hívják - kereső távcső, talán a legnépszerűbb távcső típus. Köszönhető ez annak, hogy szinte minden árkategóriában minden igénynek megfelelő választék áll rendelkezésre. Fontos azonban ismernünk a jellemzőit, hogy a leginkább testhezálló modellt válasszuk.

Nagyítás

A binokulárok jelzésére a gyártók leggyakrabban egy számpárt használnak, pl. 8x42 vagy 15x70. Ezek az eszköz legfontosabb paramétereire utalnak, melyek közül az első érték (8x ill. 15x) a nagyítását adja meg. Az első binokulárt vásárlók körében a minél nagyobb nagyításra törekvés természetesenek tekinthető, azonban érdemes számításban venni, hogy ennek növelése a használhatóságot jelentősen befolyásolja. Egyrészről kezünk remegése is fokozottabban jelentkezik (15x nagyítás felett már különösen érdemes megtámasztani a binokulárt), másodrészt a nagyítás növelésével a kapott kép egyre fényszegényebb lesz, harmadrészt pedig a nagyobb nagyítás kisebb látómező elérését teszi lehetővé.

Viszonylag gyakran találkozhatunk olyan eszközzel is, melynek nagyítására egy intervallumot adnak meg: pl 7-15x35. Ebben az esetben zoom binokulárral van dolgunk, melynek a nagyítása 7x és 15x értékek között változtatható. A zoom binokulár első látásra roppant praktikusnak tűnik, azonban a változtatható nagyítás miatt teljesítményük sok tekintetben behatárolt. Az okulár - felépítésének köszönhetően - különösen kis nagyítások esetén igen szűk látómezőt képez le a fix nagyítású binokulárokhoz képest, emiatt szinte csőlátás érzetet kelt ha beletekintünk. Nagyobb nagyítások esetén a látómező ugyan már megközelíti a fix nagyítású binokulárokét, ám ahhoz hasonlóan a kapott kép meglehetősen fényszegény lesz. Összességében a zoom binokulár kevéssé preferált eszközök az igényes természetmegfigyelő között, nem véletlenül a felsőkategóriás modellek között nem is találunk ilyen típust.

Átmérő

A binokulárok másik legfontosabb paramétere az objektív átmérő. Erre a jelzésükre szolgáló számpár második értéke utal, vagyis a 8x42 és 15x70-es binokulárok esetében az objektív átmérője 42 mm ill. 70 mm. Az átmérő nagyon fontos a fénygyűjtő képesség szempontjából, különösen gyenge fényviszonyok közepette (szürkület ill. éjszakai megfigyelés) jelentkeznek az előnyei. A lencseátmérő növelése egyre nagyobb méretet és súlyt jelent ami különösen kézből történő használat esetén hátrányos. Természetmegfigyelésére általában 40-50 mm-es binokulárok javasoltak, a csillagászatban azonban akár 100 mm-es objektív átmérőjű (vagy még nagyobb) eszközök is előfordulnak, ezek azonban a jelentős súly miatt minden esetben állvány használatát követelik meg. Okos kompromisszum egy kis nagyítású (7-12x) 50-60 mm-es binokulár mely mindkét felhasználási területre elfogadható.

Objektív

A binokulárok eladása során kevéssé kap hangsúlyos szerepet az objektív felépítése, pedig a kiváló képminőséget ez az optikai elem alapozza meg. Az objektív lencse a párhuzamosan érkező fénysugarakat megtöri és mögötte a fókuszpontban egyesíti őket. A különböző hullámhosszú fénysugarakat azonban más és más mértékben töri meg így tulajdonképpen nem egyetlen közös fókuszpontot kapunk. Az okulárban ezt úgy látjuk, hogy az objektív "színez", vagyis hamis színeket (pirosas-kékes-lilás) mutat a kontrasztosabb objektumok körül. A lencsék színezésének csökkentésére többféle módszer létezik: legegyszerűbb és legrégebben használt megoldás szerint az objektívet két, eltérő karakterisztikájú lencsetagból készítik, melyek minimalizálják a színezést. (Újabban piacra dobtak olyan binokulárokat is, melynek objektívje három (vagy akár négy) lencsetagból épül fel, ezekre a néhány sorral lentebb visszatérünk.) A lehető legtökéletesebb színkorrekció úgy érhető el, ha az egyik lencsetag elkészítéséhez speciális (és drága) üveganyagot használnak fel. Ezek az ún. apokromatikus binokulárok, melyeket a piacon többféle általános jelzéssel illetnek: pl, SD, ED HD, stb.

Egy binokulár objektívnek azonban nem a színezés az egyetlen optikai hibája. Különösen a látómező széle felé számos egyéb torzítással kell szembenéznünk, pl. romlik a képélesség, az egyenes vonalak meggörbülnek stb. Ezek a hibák csökkenthetőek ha az objektív nem kettő, hanem három vagy négy lencsetagból épül fel. A számítógéppel megtervezett objektív, a kimagasló megmunkálási precizitás, a felhasznált korszerű üveganyagok kiváló minőségű objektív elkészítését teszik lehetővé: mindez szükséges, de nem elégséges feltétel egy csúcsminőségű binokulár esetében.

Prizmák

A prizmák igen fontos részei a binokulárnak. Nélkülük fordított állású képet kapnánk vagyis fejjel lefelé látnánk mindent ami földi megfigyelés esetén felettébb kényelmetlen. Kétféle prizmarendszerrel találkozhatunk a piacon: Porro prizmákkal és tetőél prizmákkal.

A tetőélprizmák a binokulárok belsejében egy vonalban helyezkednek el, így jelenlétükre kívülről is következtethetünk a látcső kompaktabb külseje alapján. Technikai okok miatt elkészítésük drágább mint a Porro prizmáké, ezért leginkább a felsőkategóriás binokulárok használják ezt a prizmarendszert. A Porro prizmát használó binokulárok felismerhetőek a két "eltolt" tubusnak köszönhetően és a tetőél prizákhoz képest könnyebben, olcsóbban előállíthatóak jó minőségben.

A prizmák felépítése mellett azok anyaga is fontos paraméter. A drágább és jobb minőségű BAK4 (barium-crown) és az olcsóbb BK7 (borosilicate) jelzésü prizmák üveganyagukban különböznek. A BAK4-es prizmák élesebb, kontrasztosabb képet adnak, így a felső kategóriás binokulárok kivétel nélkül ezt a típust alkalmazzák.

A binokulárok mechanikai kivitelezésének Achilles-ina a prizmák tokozása. Amennyiben ez nem kellően masszív, a prizmák a használat során könnyen elmozdulhatnak, megszüntetve a két tubus optikai tengelyeinek párhuzamosságát. Kis mértékű eltéréseket az agyunk képes kompenzálni, ennek hosszú távon azonban szem- és/vagy fejfájás lesz a következménye. Nagy mértékű eltérése esetén a binokulár kettőz. A Porro prizmás modellek érzékenyebbek a rázkódásokra, mint a tetőél prizmásak. Az optikai tengelyek párhuzamosságára a márkásabb binokulárok gyártói külön odafigyelnek, a gyártósorokról lekerülő darabokat szakképzett optikusok speciális műszerekkel állítják be - mindez természetesen az árban is jelentkezik.

Tükröződéscsökkentő bevonatok

Antireflexiós bevonat nélkül az üveg a felületére eső fény 4%-át visszaveri, más szóval a fény 96%-át engedi csak át. A számos (nemritkán akár 10 db!) üveg/levegő felülettel rendelkező binokulárok esetében az okulárban látott kép igen fényszegény lenne megfelelő tükröződéscsökkentő bevonatok használata nélkül.

A legolcsóbb "gagyinak" tekinthető binokulárokon rubinpiros színű bevonatot találunk ami nem igazán nevezhető tükröződéscsökkentő bevonatnak, tekintve, hogy a feladata a fény egy részének kiszűrése ezáltal az objektív optikai hibáinak palástolása. Ennek köszönhetően a binokulárban látott kép ciánkék árnyalatúnak tűnik, azaz nem olyan képet látunk mint a valóságban.

Kapcsolódó irodalom:
Rambo binokli Egy utcai Rambo-binokli tesztje

Az alsó kategóriás binokulárok kék színű antireflexiós bevonatot találunk, ami egyrétegű bevonatra utal. Ha minden felületre alkalmazzák, akkor elfogadható minőségű képet kapunk. A gyártók "fully coated" jelzéssel forgalmazzák ezen termékeket. Ennél jobb minőséget adnak a "multi-coated" bevonattal ellátott eszközök, aholis legalább egy felület (rendszerint az objektív) többrétegű (általában zöld) színű antireflexiós réteggel ellátott. A felsőkategóriás eszközök fully multi-coated bevonatúak, ahol minden felületen (a prizmákon is) többrétegű (zöld vagy zöldesbordó színű) antireflexiós bevonatot találunk: ez a megoldás teszi lehetővé a legjobb fényhasznosítást. A csúcsminőségű tetőél prizmás modellek ezen túlmenően ún. fázis bevonatot (phase coating) alkalmaznak a legélénkebb színek érdekében.

Látómező

A binokulárok talán harmadik legfontosabb mutatója a látómező mérete. Ennek értékét kétféle mértékegységben szokták megadni, fokban és méterben. A fokban kifejezett érték elsősorban csillagászok számára bír jelentőséggel, megadja a látcső által leképzett égterület nagyságát. Egy 15x70-es binokulár látómezeje 4.4°, vagyis a telehold majdnem kilencszer elférne egymás mellett. Földi megfigyelő számára az az érték fontosabb, mely megadja, hogy 1000 m-en mekkora a látómező átmérője méterben kifejezve: egy átlagos 8x42-es binokulár esetében ez kb 120 m.

Amint fentebb leírtuk a nagyítás növelésével párhuzamosan csökken az elérhető látómező, melyet az okulárok látószöge is befolyásol. Az okulár látószögét kiszámolhatjuk, ha az általa leképzett látómezőt megszorozzuk a nagyításával: a fenti 15x70-es binokulár esetében 66°-ot kapunk. (4.4°x15). Az okulárok látószöge leggyakrabban 50-70°-os érték között mozog: túl nagy szám esetén a látómező széle kevéssé lesz éles, ha túl kicsi, akkor betekintéskor kellemetlen csőlátás érzetünk lesz, ami negatívan befolyásolja a látcső használhatóságát. Különösen zoom binoukárok esetében gyakori a túl szűk látómező.

Kilépő pupilla

A kilépő pupilla mérete sokmindent befolyásol, kevesen ismerik fontosságát. Kiszámítása meglehetősen egyszerű, a mm-ben objektív átmérőt el kell osztani a nagyítással, vagyis egy 8x42-es binokulár kilépő pupillájának átmérője 5.25 mm (42/8 = 5.25).

Mit befolyásol a kilépő pupilla mérete? Amennyiben mérete nagyobb, mint szemünké, az összegyűjtött fény egy része elvész, vagyis a binokulárban látott kép nem lesz fényesebb, mint egy kisebb modellben látott. Nappali megfigyelés esetén szemünk pupillájának átmérője 1-2 mm, mely sötétben jelentősen ki tud tágulni: fiatal megfigyelő esetén akár 7 mm-esre, azonban 50 éves kor környékén nem ritkán legfeljebb alig 5 mm-esre. (A pontos értéket elég sokminden befolyásolja: az egyéni adottságokon túl akár a pillanatnyi egészségi állapot is.)

Kor Pupilla átmérő
<25 7 mm
30 6.5 mm
35 6 mm
45 5.5 mm
60 5 mm
80 4.5 mm

A gyakorlatban ez a következőt jelenti. Egy 7x50-es binokulár kilépő pupillája 7 mm-es, nappal azonban mindössze "1-2 mm-nyi" fény jut a szemünkbe, ezáltal lényegében legfeljebb 14 mm-es (!) átmérővel dolgozik. Éjszaka azok számára akik pupillája csak 5 mm-esre tud kitágulni, az összegyűjtött fény egy része továbbra is elvész, hiszen ekkor is csak "5 mm-nyi" fény jut a szemünkbe - a kapott kép nem lesz világosabb mint egy 10x50-es modellben. (Fiatalabb megfigyelők, akik pupillájának mérete 7 mm, értelemszerűen ki tudják használni a távcső nagy kilépő pupilláját, így fényesebb képet látnak.)

A távcsőben látott kép fényességét tehát nagyban befolyásolja a pupillánk átmérője, emellett azonban lényeges paraméter az eszköz fényhasznosító képessége: vagyis a bejövő fény hány százaléka éri el szemünket, más szóval mennyi fény vesz el az optikákon. A binokulárok tükröződéscsökkentő bevonatai ezért felelnek, általuk valamennyire kompenzálni lehet egy kisebb binokulár teljesitményét.

Pupillatávolság

A binokulárok pupillatávolsága megadja, hogy milyen közelről kell az okulárkba benézni ahhoz, hogy a teljes látómezőt átlássuk. Ez a mutató különösen szemüveggel történő használat során lényeges: amennyiben kicsi (kb 15 mm alatti) szemüveg használatakor nem tudjuk a teljes látómezőt áttekinteni.

Relatív fényesség index (geometriai fényerő)

A relatív fényesség index a binokulárokban látott kép fényességének összehasonlítását teszi - elméletileg - lehetővé. Kiszámolásához nem kell mást tenni, mint a kilépő pupillának az értékét négyzetre emelni. 8x42-es binokulár relatív fényesség indexe tehát 27.6, míg a 15x70-esé 21.8. A gyakorlatban viszonylag kicsi a jelentősége, mivel a látott kép fényességét befolyásolja a prizmák anyaga ill. az antireflexiós bevonatok minősége erre pedig semmilyen utalást nem ad a képlet. Egy drágább műszerben levő kép fényesebb általában a jobb bevonatoknak köszönhetően mint egy olcsóbb modellben, még ha azonosak is a paraméterek. Emiatt nem szabad túl sok jelentőséget tulajdonítani ennek az értéknek.

Szürkületi érték

A szürkületi érték szintén egy meglehetősen szubjektív, nem túl sokat mondó érték. Arra tartalmaz utalást, hogy gyenge fényviszonyok közepette (különösen borús időben, hajnali- ill. esti szürkületben) mennyi részletet képes a binokulár megmutatni.

Kiszámítása nem túl bonyolult, a nagyítás és az átmérő szorzata gyökét kell számolni. 8x42-es binokulár esetén a szürkületi érték 18.2, míg 15x70-es binokulárnál 32.4. Elméletileg minél nagyobb a kapott szám annál jobban használható a távcső a fenti körülmények között. A gyakorlatban messzemenő következtetést csak ezen mutató alapján ne vonjunk le, mivel a látott kép fényességét befolyásolja a prizmák anyaga ill. az antireflexiós bevonatok minősége erre pedig semmilyen utalást nem ad a képlet.

Nitrogén töltés

A természetmegfigyelésre kifejlesztett látcsövek belseje nitrogéngázzal van töltve túlnyomással, ami megakadályozza, hogy a külső pára beszivárogjon a belső felületekre lerontva a binokulár teljesítményét.

Fókuszálás

A binokulárok kétféle megoldást használnak a fókuszálásához. Leginkább elterjedt megoldás a középső fókuszáló gomb használata, mely mind a jobb, mint a bal okulárt egyformán állítja. A dioptria korrekció a jobb oldali okulár eltekerésével valósítható meg. Ez a megoldás különösen a kisebb méretű, földi megfigyelésre használt eszközök esetén tipikus, mivel itt sűrűn kell az élességet állítani attól függően, hogy a céltárgy milyen közel látható. A csillagászati binokulárok okulárjai általában külön-külön állíthatóak. Ennek az az oka, hogy ez a megoldás egyszerűbben kivitelezhető illetve az égbolt megfigyelése során ritkán kell élességet állítani.

Közelfókusz

Binokulárok esetében különösen lényeges a közelfókusz értéke. Ez megmutatja, hogy melyik az a legközelebbi céltárgy amire a binokulár fókuszálni képes. Találkozhatunk akár 1.5 m-es értékkel is, mely első hallásra esetleg szokatlanul hangzik: ki akar 1.5 m-re levő objektumot binokulárral megfigyelni?! Előfordulhat, hogy valami közeli élőlényt (rovar, lepke, virág) szeretnénk részleteiben vizsgálni, ilyenkor az extrém közelfókusz jól jöhet. Arról nem is beszélve, hogy lehetőség van a fókuszponton kivül és belül "mozogni", ami segít a legélesebb beállítás megtalálásában. A nagyítás növelésével a közelfókusz értéke is növekszik.

Ergonómia

Hiába rendelkezik egy jó binokulár igen jó optikai paraméterekkel ha annak használata kényelmetlen. Mivel ezt teljesen szubjektív tényezők befolyásolják, nem lehet a binokulárokat összehasonlítani aszerint melyik a jobb. Erre legjobb módszer, ha kézbe vesszük az eszközt, kipróbáljuk, hogy mennyire nyeri el a tetszésünket.


Schmidt-Cassegrain távcsövek jusztírozása »

Share  Tetszett a cikk? Oszd meg!

2 hozzászólás

Fábián Ákos (2015. 08. 13. 15:19)
Tisztelt TávcsőCentrum! Teljesen tanácstalan vagyok, azért írok, hogy segítséget kérjek. Monokulárt keresek (ha van megfelelően kis méretű akkor binokulárt) természetjáráshoz, távolabbi tereptárgyak megfigyelésére. A legfontosabb szempont a mérete, vagyis ne legyen nagyobb lehetőleg 10-11cmX3cm nél kb. Ezenkívül szempont, hogy rossz látási viszonyok közt, gyenge fényviszonyok között is lehetőleg minél inkább használható legyen. A tükröződésmentes bevonat előny. A nagyítása nem kell, hogy túlzottan nagy legyen, maximum 8-10 szeres, de egy 5 -szörös még jobb lenne (mivel nem remeg be ugy a kép), még egy fontos szempont a minél szélesebb látómező. És az ár természetesen, lehetőleg minél olcsóbb, maximum 5-6000 ft. Fontossági sorrendben tehát a kritériumok: 1.méret 2. rossz fényviszonyok melletti használhatóság 3. széles látómező. Ennek tükrében milyen modelleket tudna ajánlani? Tisztelettel Fábián Ákos

Szarka Levente (2015. 08. 23. 01:54)
Kedves Ákos, sajnos elég sok elvárása van, ebben az árkategóriában nem tudunk az elvárásainak megfelelő terméket ajánlani. Magasabb, de azért megfizethető árkategóriában az Opticron Trailfinder 8x25 jöhet szóba.


Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt: * három + öt=

Kapcsolat

Cím: 1096 Bp, Thaly K. u. 34.


Telefon:     1/707-85-12
Mobil:     0630/337-36-20


E-mail: info@makszutov.hu


Nyitva: H-P 10-17:00



KÉRDÉSE VAN?